Sormás község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Zala megye
Kistérség: Nagykanizsai kistérség
Lakosság: 911 fő
Terület: 16.37 km²
Népsűrűség: 55,65 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 93

Fekvése

Az M7-es autópálya közelében található.

Története

Neve Saramás alakban fordul elő először 1347-ben. E magyar helységnév a kígyóvirág, vadhagyma jelentésű sárma növényre vezethető vissza. Mivel közel fekszik a kulcsfontosságú kanizsai várhoz, sokat szenvedett a hódoltság éveiben; többször teljesen elpusztították.

1347-ben szerepel először oklevelekben Saramás néven, mint a saramási Fábián család birtoka. Sormás a kanizsai vár 1493.évi urbáriumakor még jelentéktelen falu volt, de 1519-ben már népesnek mondták, 3 malom is tartozott hozzá. Az 1548.évi török támadás során a falu teljesen elpusztult. A 90 éves török hódoltság alatt több – kevesebb jobbágy lakta, akik török és magyar földesurak számára egyaránt adóztak és robotoltak. A harcok elmúltával Sormás csak lassan népesedett be, a lakosság lélekszáma hosszú időn át ingadozott. A jobbágyok fölműveléssel, szőlő műveléssel és állattartással foglalkoztak. Szőlőiket az eszteregnyei és homokkomáromi határban művelték. A 18. század második felében Kanizsa közelségének hatására a falu gyors fejlődésnek indult. 1798. április 18-én a falu teljesen leégett. Az uraság megtiltotta, hogy boronafalu házakat építsenek, valamennyiüknek téglából kellett házaikat ujjá építeni. A falu lakói mindig magyarok és katolikusok voltak, s a szepetneki anyaegyházhoz tartoztak. 1925-től már körjegyzőségi székhely. Iparral 2 kovács, 1 bognár, 2 ács, 2 cipész és egy csizmadia foglalkozott, de dolgozott a falucskában két molnár, egy mészáros és egy szatócs is. A két henger malom 12 alkalmazottal működött.

Nevezetességek

templom

Gazdaság

Következő községek

További községek